Legtöbbünk azt hiszi, hogy mivel a szexualitás ösztönösen működik, ezért ha nem tapasztalható nagyobb elakadás ezen a területen, akkor minden oké. Persze, amikor valahol szó esik arról, hogy az élvezet fokozható, akkor sokakban megjelenik a kíváncsiság: mégis hogyan? Hogyan lehet hosszabb, erősebb az orgazmus? Az egyszerű válasz paradox módon az, hogy kerüld el. Legalábbis egy ideig.
Rengetegen maradnak egész életük során a hagyományos szexnél, ami a gyors kielégülésről, az intenzív, de rövid ideig tartó élvezetről, a folyamatos inger- és élménykeresésről szól. Ezen a területen jelenik meg a pornó, a függőség, a tárgyiasítás, az intimitás teljes vagy részleges hiánya is. Rengeteg energia elvesztése történik ebben a dinamikában, ami sokféle formát ölthet, legtriviálisabb megjelenési módja viszont a fáradtságon is túlmutató kimerültség. Azért ezt a szót használom, mert például egy testi, egy amolyan jóleső fáradtság megjelenhet energiavesztés nélkül is, ám kimerültség nem.
Olyan értelemben semmi probléma nincs a hagyományos együttléttel, hogy egyrészt, mindannyian innen indulunk, mert ezzel találkozunk a legtöbbször, ebben nőttünk fel, ez vesz körül, így ezt hisszük normálisnak. Másrészt ez a leírtaknál árnyaltabb, attól függően, hogy a felek milyen mélyen kapcsolódnak önmagukhoz és egymáshoz.
Ahogy az önmagunkkal való kapcsolat mélyül (és ezáltal a másikkal való kapcsolat is), növekszik az intimitásra való képesség, az (ön)szeretet, az önértékelés, a határok felismerésének és kijelölésének képessége, úgy kerülünk egyre közelebb a tudatos szexualitáshoz. Itt jöhet létre igazi kapcsolódás, feloldódás, lemeztelenedés, megnyílás, transzformáció, ártatlanság. Ebben a fajta együttlétben nem cél az orgazmus, de ha van, az sokkal mélyebb, hosszabb, elnyújtottabb, kevésbé elkülönült az együttlét többi részétől, és nem történik energiavesztés. Ehhez viszont az kell, hogy az szexuális energiánkat bent tudjuk tartani a rendszerünkben.
Bár a fentiek valószínűleg a legtöbbünk számára csábítóan hangzanak, mégis rejtély szokott maradni, hogy a hétköznapokban mit lehet ezért tenni. Ez a rész általában a kevésbé elragadó, ahol aztán sokan fel is adják. Ez érthető, mert valóban nem könnyű út, ami viszont mindig újabb és újabb rétegekhez vezet magunkban, így legalább nagyon izgalmas. Úgyhogy a javaslatom, hogy olyanok kezdjenek bele, akik szeretnének kicsit bolyongani önmaguk erdejében.
Mivel a szexuális energia építhető, és aztán használható, ezért a kulcspont az elején az izgalom megfigyelése cselekvés nélkül. Azaz a cél az, hogy az ölben felébredő energia ahelyett, hogy rögtön kifolyna az ölből (hagyományos orgazmus), elkezdjen a másik irányba, azaz felfele áramlani, egyre magasabbra, egészen a fejtetőig. Majd onnan vissza az ölbe és ezt a kört járva áramolhat a testben tulajdonképpen bármeddig. Ezért fontos, hogy első lépésként, amikor megérezzük az izgalmat, ne tegyünk semmit, azon kívül, hogy a testünkre figyelünk. Ne menjünk a megszokott irányba- a partnerünkhöz vagy az önkielégítéshez. Egyszerűen ne csináljunk semmit! Ez nehéz, mert megszoktuk, hogy megjelenik, érezzük, irányít, elsodor, megéljük, kiégetjük, lenyugszunk, elfáradunk, kiüresedünk. Majd kezdődik az egész elölről.
Fontos azonban, hogy ez a nem cselekvés nem egyenlő az elnyomással vagy a figyelmen kívül hagyással. Nem az a cél, hogy lecsendesítsük vagy ne is érezzük az izgalmat, hanem, hogy hagyjuk növekedni, anélkül a kényszer nélkül, hogy az elviselhetetlensége miatt kidobjuk a testünkből.
Ahhoz, hogy eljusson mindenhova ez az energia és könnyebben tudjon áramolni, segít az érintés, a simogatás, a masszázs, a testkontakt, tehát az jó, ha ezt megadjuk magunknak és/vagy a partnerünknek illetve ő nekünk. De álljunk meg azelőtt a pont előtt, ahol már visszafordíthatatlanul eljutnánk a csúcsra. Itt megállhatunk teljesen, lehet, hogy elég lelassítani. Segít a mély és lassú légzés, a mozgás illetve ha partnerrel vagyunk, akkor a szemkontaktus is. Ez igényel némi gyakorlást, mire valóban megtanuljuk, hol ne menjünk tovább. Egy ideig bosszantó lehet, ha nem sikerül megállni, majd a következő fázisban frusztráló lehet, hogy magasan marad az energiaszint és nincs kielégülés. De aztán átbillen, és lassan megtapasztalhatóvá válik a hosszú, és elnyújtott áramlás és energiacsere, ami folyamatosan, órákon keresztül tölti az egész rendszert, átjárva a test minden részét, gyógyítva, energetizálva azt. Végül pedig ez az érzés jóformán állandósul, és egyre folyamatosabbá válik, függetlenül attól, hogy hol, kivel és milyen helyzetben vagyunk.
Az orgazmus elengedése a legnehezebb szinte mindenki számára. Itt sokakban megjelenik a kérdés, hogy ki az az őrült, aki úgy szexszel, hogy nem engedi a kielégülést a végén. Illetve, hogy ki az az őrült, aki felizgatja magát a végsőkig, majd abbahagyja a vége előtt, és ottmarad frusztráltan. Vagy ki az, aki érzi magában az izgalmat, éppen lenne lehetősége, hogy ezt levezesse, mégsem teszi.
Ha valaki „csak” az erősebb élményt keresi, a nagyobb bummot, akkor valószínűleg fel fogja adni ezt az utat, és el fogják sodorni a megszokott vágyak és fantáziák. Viszont, ha megtapasztaljuk akár csak egyetlen egyszer is, hogy milyen mélységei vannak az intimitásnak, hogy milyen töltöttséget, motivációt, inspirációt, kreativitást, energiát tudunk létrehozni, és abból milyen bármit is teremteni az életünkben, akkor ez nem lesz kérdés, hogy megéri-e feladni a meglévő mintát.