Az előző cikkemben már felvetettem, hogy az első fontos lépés az, hogy őszintén fel merd vállalni saját magad előtt, hogy mit szeretnél érezni, megélni a szexuális életedben. Milyen gátakat, blokkokat szeretnél áttörni, amitől szabadabbnak, életteltelibbnek, szenvedélyesebbnek, érzelmekben gazdagnak éreznéd magad? Olyannak, aki stabil, örömteli, bizalommal telt és kapcsolódik önmagához illetve a partneréhez is. Ahhoz azonban, hogy ide eljuthass, először is tisztáznod kell magaddal, hol tart most a szexualitásod!
Ami az első lépése lehet az önmagaddal való viszony feltérképezéséhez, az annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen gyakran mondasz mást egy helyzetben, mint amit igazából érzel? Például: egy nap hányszor beszélsz kedvesen valakivel, akit az anyjába küldenél, hányszor bólogatsz türelmesen valaki mondanivalójára, aki már halálra untat, hányszor maszatolod el a válaszaidat olyan kérdésre, amire igazából nem akarsz felelni? Az ilyen helyzetekben ugyanis a saját szükségleteidre nemet mondasz, miközben a másikét kielégíted.
És ahogy az egyik dolgot csinálod, úgy csinálod a másikat is. Ez lehetne nagyon lelombozó hír is, de nem az! Ugyanis ez azt is jelenti, hogy ahhoz, hogy a szexuális életed megváltozzon, nem feltétlen csak a szexben tudsz gyakorolni. Sőt! Tulajdonképpen amire szükség van, az a tudatosítás és a tudatosság kialakítása, felépítése, gyakorlása a hétköznapokban. Nincs olyan, hogy a szexben figyelmes, odaadó, befogadó, ellazult, felszabadult, vidám, örömteli, szenvedélyes, határokat kijelölő, saját vágyakat jól ismerő, stb. vagy, de az élet más területén rohansz, kapkodsz, kontrollálsz, figyelmetlen vagy, megfelelsz másoknak. És félre ne értsd, nem azt mondom, hogy akinek élvezetes és örömteli a szexuális élete, az soha nem stresszel vagy kapkod. De nem mindegy, hogy az egy átmeneti állapot vagy egy alapvető, a mindennapokat átszövő dinamika.
Miből tudhatod még, hogy valahol valami nem stimmel?
Általában azt hisszük, nagyon jól ismerjük magunkat, jól tudjuk, mi zajlik bennünk, mi a jó nekünk. Ám ez korántsem biztos, hogy igaz. Sok esetben ugyanis lesöpörjük az érzéseinket az asztalról, mondván: “már csak ezt vagy azt kell elérnem, és majd akkor jó lesz.” Már csak a következő papír, már csak a következő lépés, már csak egy kevés munka, már csak az eljegyzés, már csak az új lakás, már csak az az egy dolog megtörténik, és akkor végre ott a Paradicsom.
Na ez így sosem fog megtörténni, mert ilyen módon a boldogság mindig a jövőbe van vetítve, sosem a jelenbe. Ami jelzi, hogy, ami most van, az nem jó, hisz még történnie kell valaminek ahhoz, hogy teljes legyen az életünk.
Mit vizsgálhatsz még?
Ha mindez nem lenne elég, akkor megnézheted, vannak-e tüneteid. Amikor ugyanis elnyomjuk az érzéseinket, és a fejünk veszi át a hatalmat, akkor gyakran a testünk kezd jelzéseket adni. Amit aztán hajlamosak vagyunk tőlünk függetlenként kezelni, mondván, van az életem, tudom, mit akarok, tudom, merre tartok, tulajdonképpen minden rendben van, a testem meg majd valahogy rendbejön, az már a gyógyszer dolga. Erre esetleg még rájön az önostorozás, hogy “Miért pont velem esik meg? Milyen szar vagyok, még ezt se tudom megoldani! Még ebben is defektes vagyok! Bezzeg másoknak semmi ilyesmi bajuk nincs! Esetleg “Mit hisztizek ilyesmin, mások sokkal nagyobb problémákkal küzdenek!” Ezek a monológok azonban nem fognak közelebb vinni a megoldáshoz, ellenben szuper módja, hogy még rosszabbul érezzük magunkat, miközben a valós problémát a szőnyeg alá söpörjük.
Így tehát bármi is a gond, érdemes foglalkozni vele, mert valamilyen üzenete van ezeknek a tüneteknek, mégpedig valami olyan, ami arra sarkall: változtassunk.
Azonban bármit is figyelsz meg magadon, bármennyire elkeserítőnek tűnik esetleg a helyzet, tudd, hogy a cél nem az, hogy még jobban lehúzd magad!
A cél az, hogy felismerd, mi az amin érdemes változtatni, és tekints erre úgy, mint egy utazásra, egy kalandra, ahol lehet, hogy eltévedsz néha, lehet, hogy felfedezel nem várt helyeket is, de mindenképp új képességeidet fedezheted fel, amikről eddig talán sejtelmed sem volt. Légy türelmes, keresd azokat a módszereket, embereket, akik ebben segíteni tudnak neked, és légy hálás magadnak, hogy mersz szembenézni a nehézségekkel, mersz fejlődni, mersz tenni magadért, azért, hogy igazán jól érezd magad a bőrödben, az életedben!